1. bejegyzés-felkészülés

Még mindig képtelen vagyok elhinni. Pedig naponta többször is a kezembe veszem a jegyet, hogy eljusson az agyamig. A szüleim már biztosan a falra másztak a könyörgésemtől, így végül beadták a derekukat és megvették. Otthon, a szobámban ülve egyedül nagyon gyakran hallgatok Ed Sheerant. A zenéje gyönyörű és erőt ad.
A koncert 3 hét múlva lesz, vagyis március 7-én. Ki gondolta volna, hogy Ed egyszer meglátogatja a drága Magyarországot?
Minden délután bejárom a kollégiumhoz legközelebb eső ruhaboltokat, hátha találok valami olyat, ami tetszik és felvenném a koncertre. Ja, igen. Kolis vagyok. Hát így elég nehéz egy ekkora eseményre készülődni. Végülis a hetek alatt az otthoni és a boltokban talált ruhák közül végre sikerült kitalálnom, hogy mit vegyek fel, hogy ronda se legyek, de azért maradjak önmagam. Remélem jó idő lesz :)
Valamelyik hétvégén kipróbáltam ezer féle formában a hajam (vasalva, göndörítve, kreppelve, felfogva, kontyolva, fonva stb), de végül csak kimostam és úgy döntöttem ez lesz a legjobb.
Annyira izgulok, hogy még a könyveim se tudnak lekötni. Pedig a Harry Pottert is próbáltam. Mind a hétből olvastam kb egy-egy oldalt, aztán letettem. Még soha nem volt rá példa, hogy a Harry Potter ne tudott volna lekötni. Már kiskoromban is, amikor anyukámék már besokalltak tőlem, vagy sírtam valamilyen kitalálhatatlan okból, csak betettek egy HP DVD-t és már teljesen nyugodtan, meredező szemekkel bámultam a képernyőt.
Anyut is kiborítottam egy párszor a hetek alatt. "Mit vegyek fel? Ez nem jó! Olyan hülyén nézek így ki! Ronda vagyok. Nem érdekel! Akkor is így megyek!" stb kijelentéseim az őrületbe kergették. Szerintem már alig várja, hogy túl legyünk ezen a koncert dolgon és folytatódjon normálisan az életünk. Nem mintha valaha az lett volna vagy egyáltalán létezne olyan, hogy normális élet.
Már az is kezdett a családom és a kolis szobatársaim agyára menni, hogy éjjel-nappal Ed Sheeran számokat hallgattam, amik közé beékelődött néhány Shawn Mendes dal.
Anya tudta, hogy túlságosan izgatott vagyok, de állítása szerint a tanulásból nem engedhet. Így folyamatosan tanulnom kellett, nem mintha olyan egyszerű lett volna koncentrálni rá, de végül megcsináltam és nem kaptam az átlagosnál rosszabb jegyeket ez idő alatt sem.
Egyetlen dolog volt, ami kicsit feloldott a koncertre való görcsölésből: a koliban a barátnőimmel folytatott csajos, főként "crush" témájú beszélgetések.
A készülődésem a hetek alatt nagyjából ilyen dolgokat ölelt fel.